május 2020 hónap bejegyzései

Anyák napja szarság

Anyaként töltöm ezt a napot. Életemben először és ha Fortuna kegyes hozzám, ez így is marad halálom napjáig.

Félreértés ne essék, vannak dolgok amiket én is tisztelek. Az Anyai lét is ilyen, noha pont annyira hétköznapi, mint különleges. S tán pont ezen mivolta nyeri el tiszteletemet.

DE

Egyrészt nem gondolom, hogy ezt egy napba bele kéne sűríteni, hisz’ minden nap hálával kéne adóznunk az Anyáknak. Illetve nem gondolom, hogy ez másra tartozna. Lehetne ezt szépen csendben, tényleg tisztelettel intézni.
De nem, ebből is egy nyavalyás ünnepet kell kreálni, hogy a kisebbségi és egyéb komplexussal és saját önértékelésükkel is küzdő emberek felszínes módon mutogathassák másoknak, hogy mennyire jók és különlegesek és hálásak is ők valójában…

I-Have-Missed-My-Mom-Every-Single-Day

Egy nap, amikor azok akiknek egy Anya nem adatott meg, vagy már elvesztették még nyomorultabbul érezzék magukat, mert csodás társadalmunk a képükbe nyomja ezt a tényt akarva-akaratlanul “ünnep” köntösbe bugyolálva.

Vagy mondok jobbat!

Egy nap, amikor azok, akiknek nem adatott/adatik meg az, hogy Anyává váljanak szarul érezhessék magukat és kereshessék magukba a hibát:
“Mit tettem, hogy ezt érdemlem?”, “Mit rontottam el?”, “Bennem van a hiba, vagy a Sors ilyen kegyetlen?”, “Más miért lehet Anya? Én miért nem? Én miért nem lehetek az a bizonyos “Más”, akinek ez sikerül?” és a többi és a többi…

Amíg felnőtté válunk, szüleinken, társadalmunkon és környezetünkön keresztül kapunk, vagy inkább belénk ivódik egy értékrend. Mi a jó és mi a rossz, mit kell tisztelni és mit megvetni…
Mi van, ha a kapott értékrend satnya és lehúzó? Ha a jó lelkeket csak sivárságba, önmarcangolásba taszítja, hogy a lelkileg sérült és gyenge emberek jobbnak érezhessék magukat ilyen kicsinyes módon?

Van az a fals mondás, hogy mindenki egyenlőnek születik. Persze, ez hazugság, de mi van, ha ezek csak ennek az illúziónak az igazolására teremtettek?

Úgy vélem, ennél az ünnepnél semmi nem tolja jobban a képünkbe azt, hogy nem vagyunk egyenlőek. Ami igaz… de pont azért vagyunk többek mi, azért vagyunk emberek, hogy lehetőségeinkhez mérten a legjobbat kihozva magunkból éljünk.

pinpng.com-raven-feather-png-5860007

Ez az ünnep pedig véleményem szerint, az egyik legembertelenebb a maga meztelen, csupasz valójában. Mert a hálát nem egy nap kell éreznünk… de ez az egy nap tökéletes, hogy másokkal éreztessük, mi mennyivel jobbak vagyunk, ráadásul olyan köntösbe bújtatva ezt, ami érzéketlen, már-már könyörtelen, ha azokat is figyelembe vesszük, akik az Anyai lét vagy Anyai személy hiányát kénytelenek elviselni.

Hozzászólás

Kategória: complicated, mizantróp, szemérmetlen